Melyik szervezet foglalkoztatott 300.000 embert egykor?

“Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen.” Széchenyi István

Akár hisszük, akár nem, egykor volt egy kifejezetten termelő szervezet, amely itthon, Magyarországon 300.000(!!!) embert foglalkoztatott. Ki lehetett az?

Igen, ez a HANGYA Szövetkezet, amit 1898-ban alapított gróf Károlyi Sándor és ami 1911-ben már összesen 300.000 főt foglakoztatott(!!!), pedig alakulásakor a hazai uzsorások fénykorukat élték, hasonlóan a mai kiemelkedő banki profitok korához képest. De mégis, mi volt akkor a HANGYA Szövetkezet titka?

gróf Károlyi Sándor

gróf Károlyi Sándor a HANGYA Szövetkezet alapítójának szobra a Vajda Hunyad várában.

A képlet nagyon egyszerű: a 300.000 fő szövetkezeti rendszerben gyakorlatilag egymásnak gyártottak termékeket(!), ami pedig mégis megmaradt az esetleges túltermelésben, azt exportálták egyrészt a szövetkezeten kívüli hazai piacra, másrészt pedig külföldi piacokra.

Mi, a 100.000 munkahely program szervezői, nem titkoljuk, hogy ez a szervezet adja azt a mintát, amit mi is szeretnénk megvalósítani ma 2014-től, a mai modern lehetőségekkel, ahol az internetes kommunikáció sokkal könnyebben tudja összeszervezni ezt az iparosodott termelő/fogyasztói közösséget, ami a fenntartható gazdaság alapja is egyben. Ráadásul ez a minta nemcsak hazánkban működött 1948-ig, hanem pl. Svájc is létrehozta a maga termelő/fogyasztói közösségét 1932-ben WIR néven, ami a mai napig is remekül működik, és több neves tanulmány szerint is Svájc kiemelkedő gazdaságának az egyik sarokköve (Forrás: Bernard Lietaer).

Nos, ennyi felvezető után, inkább ismerjük meg a mai HANGYA Szövetkezet egyik örökösét a Megújuló HANGYA-2010 Szövetkezetet, aki a negyedik szövetségesünk a 100.000 munkahely program megvalósításában, és aki az igazi alapokat hordozza magában a 100.000 munkahely létrehozásához. Az interjú kérdéseinkre Prof. Dr. habil Dinya László stratégiai alelnök válaszol.

Mi volt a HANGYA-szövetkezetek jelentősége a hazai gazdaságban és a társadalomban egykor?

Prof. Dr. Dinya LászlóBár a történelem nem ismétli önmagát, a válsághelyzetek állandóan visszatérnek, és igen sokat tanulhatunk abból, hogy elődeink miként próbálták ezeket a válságokat kezelni. Ha valaki a Hangya-mozgalom történetét értő szemmel megvizsgálja, Örkény Istvánnal szólva „nagy dolgoknak jöhet a nyomára”. Mit üzen hát a XIX. század a XXI. századnak?

Amikor a Hangya-szövetkezetekre gondolunk, felejtsük el a hatalmi erőszakkal, felülről szovjet mintára kikényszerített szocialista szövetkezeteket – jobb kiindulópont 1844, amikor Angliában Owenék a kíméletlenül elnyomott kis gazdasági szereplők önvédekezése érdekében létrehozták az első valódi, alulról épülő szövetkezeteket. Ismerős számunkra a kíméletlenül elnyomott kis gazdasági szereplők helyzete? Nem véletlenül… Ami viszont kevésbé az, hogy a szolidaritáson – együttműködésen – alulról történő szerveződésen alapuló szövetkezés antikapitalista volt ugyan, de nem magántulajdon ellenes! Lényegében egy hatásos társadalomszervező erő – szemben a társadalmat atomizáló erőkkel. Ennek alapján mondhatnánk ez a fajta önszerveződés ma aktuálisabb, mint valaha! Ennek egy speciális területe pedig az egyre fontosabbnak tartott szociális gazdaság és szociális szövetkezetek kérdése, amely ma a fejlett országokban a GDP 10-12%-át állítja elő. Nálunk ez még nem számottevő…

Tehát milyen volt Magyarország és a vidék 1870 körül? Uzsorakölcsönökkel eladósodó kis- és középbirtokosok, olcsó gabona Európába áramlása Amerikából és Oroszországból, tönkrement kis- és középbirtokos réteg, nyomorgó parasztság és vidék. A kilátástalanság következtében egyre növekedett a „kitántorgás Amerikába”. Nézzük, mit ír erről a „Hangya első 25 éve” című, 1923-ban megjelent kiadvány: „Míg a 70-es esztendőben még 6 és fél millió kat. hold volt a magyar középbirtok területe, negyed-század múlva már csak 3 millió 900 ezer hold volt a magyar középbirtokosságé. Ilyen gyors ütemben alig indult pusztulásnak társadalmi réteg. S ez volt tragédiánk egyik oka. A felső osztályok és a földmíves osztály között nagy szakadék támadt, mert elpusztult az összekötő középosztály. A középbirtokosság földjének mozgósítása után a kisbirtokos osztálynak szegezte tőrét az uzsoráskodó spekuláció, melyet az akkori Magyarországban üzleti szellemnek neveztek. A közgazdasági szabadság pompásan csillogó leple alatt sorvasztó folyamat indult meg s egész vidékeket ítélt halálra. Az üzérszellem hitel formájában adta be mérgét a falu népének, mely a mezőgazdasági bajok közepette kapva-kapott a halálos segítség után. Országszerte merészen tombolt a hiteluzsora.”…”Az uzsora ellen s a kereskedelmi leleményesség (gép-megrendelések, részletfizetéses rendelések gyűjtése, váltókkal való visszaélések) sokféle fajtája ellen védhette volna ugyan a törvényhozás a falusi népet, de ki gondolt erre az „állami beavatkozásra” a közgazdasági liberalizmus mézes heteiben?!”…”Hiteléletünk, vámpolitikánk teljesen kommerciális irányban haladt, agrárpolitikánk nem volt; a falu, mely 1848-ban fölszabadult a jobbágyság alól … az uzsora rabja lett.”

Uzsorás

Ekkor kezdte meg szervező munkáját gróf Károlyi Sándor (ismervén a nyugat-európai szövetkezeti mozgalmat), mint a Hangya-mozgalom alapítója. Csak a fontosabb események időrendjében haladva:

1879: Egyesületek és szövetkezetek alapítását hirdette meg a gazdatársadalom székesfehérvári kongresszusán
1881: Országos Gazdakört alapított hasonló elkötelezettségű társaival a gombamód szerveződő szövetkezések koordinálására. A szövetkezetekből kezdett kinőni a rátermett, tisztességes helyi vezetőréteg.
1886-90: Hitelszövetkezetek alapítása, napilap létrehozás „Szövetkezés”, majd később egy másikat is „Hazánk” címmel hogy megtörjék a kormánypárti sajtó bojkottját, és elérjék a tagjaikat
1896: Parlamenti pártot alapítottak „Magyar Gazdaszövetség” néven, hogy az általuk kidolgozott (és a kormányzat által negligált) agrárprogramot átverjék a törvényhozáson. Alakulni kezdtek a Hangya-égisz alatt a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek is
1898: Létrejött a „Hangya” országos szövetkezet (központ, helyi szövetkezetek, logisztikai hálózat). A kezdeti tőkehiányt és likviditási gondokat Károlyi saját vagyonából 200 ezer korona beáldozásával hidalta át.
1900: Az országban már 100 szövetkezet
1905-ben: 500
1911-ben 1000 szövetkezet működik (mintegy 300 ezer családot, 1,5 millió fogyasztó elérve),
1918: már 2240 szövetkezet működik, amelyből Trianont követően 950 maradt Magyarországon.
1920-tól: Részvénytársaságok, új szövetkezetek folyamatosan alakulnak
1947: államosítás és „szövetkezetesítés” – a Hangya-történet vége, és az ÁFÉSZ kezdete

ÁFÉSZ

 

Melyek lehetnek mindebből a fontosabb tanulságok – üzenetek számunkra, amelyeket a „Megújuló Hangya – 2010 Szövetkezet” szervezésében jómagunk is igyekszünk figyelembe venni:

  • A helyi közösség- és gazdaságfejlesztés egymástól elválaszthatatlanok, köztük kölcsönös a függés!
  • Annak idején „felülről” nem támogatták – „középről” kitalálták, kezdeményezték és katalizálták, „alulról” pedig megszervezték és működtették! Tehát nem felülről hozták létre, sőt…!
  • A helyi szövetkezés a valódi demokrácia bázisa volt és ma is az lehet (tekintve, hogy mai civil társadalmunk még jócskán „kiskorú”). Ehhez ma is a következők kellenek:
    • A helyi társadalom által ellenőrzött döntések és hatalom, továbbá tehetséges és hiteles helyi vezetők „kitermelése”!
    • Önrendelkezés a helyi erőforrásokkal: gazdasági erőforrások megfelelő tudással párosítva, és ezen alapuló erős érdekérvényesítés, gazdasági függetlenség a hatalomtól!
    • Demokratikus értékrend / kultúra helyi meghonosítása: megtanítani az ettől elszokott civileket „kötelékben repülni”!
  • Jószerével a szövetkezés szinte az egyetlen lehetséges helyi válasz a nagy globális erőkkel és kihívásokkal szemben, illetőleg a korlátozott erőforrásokkal rendelkező helyi szereplők versenyképességének biztosítására!
  • Illúziók nélkül nekifogni: a nagy érdekérvényesítő képességű globális szereplők és hazai feketegazdaság kereszttüzében rendkívül nehéz a feladat!
  • Nemcsak a vidék lehetősége: hitel – fogyasztási – értékesítési – beszerzési – termelési – szociális, stb … szövetkezet nagyobb városokban mindenütt lehetséges! Sőt: szükséges …
  • Bizonyos települések és térségek fennmaradásának egyetlen / utolsó lehetősége! A térségek három kategóriáját célszerű figyelembe venni: versenyképes / még élhető / már halott térségek – mindegyiknél eltérők a feladatok és a megoldások!
  • A Hangya-típusú szövetkezés hazai megvalósítása mai körülmények között a fentiek alapján a következő irányelvek mentén lehetséges:
    • kell egy átgondolt, modern helyi üzleti modell: szövetkezés XXI. századi körülmények között (globalizált + hálózatos + exponenciális + polarizált + atomizált + manipulált + pazarló világ): csak múltbeli értékekre építeni lehetetlen = „autót visszapillantó tükörből vezetni?”
    • fontos a termékpályák vertikális felépítése a piacokból kiindulva: piac (fogyasztói kereslet + versenytársak + játékszabályok) – logisztika – feldolgozás – logisztika – termelés – szolgáltatások
    • nélkülözhetetlen a „szervezett felvilágosítás”: helyi erők mobilizálása + szocializálás + fejtágítás + vezetők kitermelése
    • szükséges egy „tudás- és szolgáltatásközpont” működtetése: interfész a helyi szerveződések – kormányzat – üzleti szféra – tudomány – nemzetközi szereplők között + info-kommunikációs platform + innovációk (termék + technológia + piaci + rendszer) illetve high-tech / low-tech megoldások
    • a működés alapelve a „hálózatok hálózata”: vertikális + horizontális + diagonális integrációk sokszínűsége
    • nem utolsó sorban pedig professzionális logisztikai rendszer / hálózat kiépítése szükséges: helyi begyűjtők – térségi termékházak – nagykereskedelem – kiskereskedelem) + infrastruktúra

És mindenekelőtt kell a végtelen türelem, rugalmasság, meg kompromisszumkészség… Ma sem egyszerűbb, mint 140 éve, sőt …

Mik a „Megújuló Hangya – 2010 Szövetkezet” stratégiai célkitűzései?

2010. évi alapításunkat követően 2011-ben elfogadott víziónk:

„A Megújuló Hangya – 2010 Szövetkezet a résztvevő szereplők nyitott, integrált hálózataként változatos formában végzett szolgáltatásaival 2020-ig meghatározó jelentőségű szereplővé válik az érdekelt szereplők fejlesztésének támogatásában, összhangban a gyorsan, és alapvetően átalakuló társadalmi-gazdasági kihívásokkal. Ennek keretében:

  • Szervezi a kitörési pontokat képező, stratégiai fontosságú termékpályákat alapvetően a helyi adottságokhoz és a piaci kereslethez illeszkedve,
  • A termékpályákhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatásaival, programjaival kielégíti a szervezési igényeket, kiemelten a megújuló energia és ökoipar, valamint az élelmezésbiztonság és az üzleti szolgáltatások területén,
  • Egyéb kiegészítő szolgáltatásaival (képzés, szaktanácsadás, laboratóriumi szolgáltatások, kiadói tevékenység, rendezvények és fórumok szervezése stb.) a lehető legnagyobb mértékben hozzájárul az érintett szereplők és a térségek versenyképességéhez.”

A „Megújuló Hangya – 2010 Szövetkezet”-et magunk részéről a „modern hagyomány” jelzővel is illetjük a következők miatt:

  • Előrenéz, nem visszatekint! A vidéket érintő XXI. századi kihívásokra korszerű válaszokat kíván adni.
  • Mozgalom és gazdaságfejlesztés egyidejűleg! A helyi közösséget és helyi gazdaságot egymást erősítve, párhuzamosan építi.
  • Öngondoskodás és egymás segítése! Újra meghonosítja az önálló és öntudatos, távlatosan gondolkodó emberek összefogását, amelynek hiányában a vidék elveszti utolsó történelmi esélyét a felzárkózásra.
  • Nem zártkörű klub, hanem nyitott és befogadó! Mindenki partnerünk, aki részt kíván vállalni a vidékfejlesztés feladataiból.
  • Nem felülről vezérelt, hanem alulról építkező és valós helyi érdekek mentén koordinált! Összehangolja a helyi és az országos érdekeket, ez garantálja átlátható és ellenőrzött a működését.
  • Alapítói sikeres referenciákat felmutató szervezetek, szakemberek! Ez garancia az eredményes és hatékony működésre.

Alapvető feladatunk olyan projektek előkészítése és megvalósítása, amelyek hosszútávon fenntartható termékpályákat eredményeznek. Egy fenntartható termékpálya kritériumai:

  • Valós és tartós piaci igényt kielégítő terméket / szolgáltatást állít elő
  • Támogatás nélkül is versenyképes
  • Helyben biztosíthatók a szükséges erőforrások: munkaerő + pénz + eszköz + földterület + tudás + szolgáltatások
  • Az egyszerű közfoglalkoztatás magában nem önfenntartó, csak ha ilyen tevékenységbe ágyazható bele: integrált termékpályákra van szükség! (vertikális integrációk)
  •  Egy integrált termékpálya lépcsői: termelés – feldolgozás – forgalmazás – fogyasztás
    • ahol a kiindulópont mindig a fogyasztás / piac, és nem a termelés
    • terméktől függően némely lépcső kimaradhat
    • térségtől függ, hol van egy termékpálya „szűk keresztmetszete”, illetve a többi lépcső kapacitásfölöslege
  • A kapacitásfölöslegek hasznosításához van szükség térségi szintű és térségek közötti integrációra (horizontális integrációk) – ezt biztosítja a Szövetkezet!
  • Akkor önfenntartó egy termékpálya, ha belső és/vagy külső célpiacon versenyképes termék/szolgáltatás a kimenete!
  • Ehhez minimum kétlépcsős termékpálya (termelő – vevő) szükséges (de ennél jóval több lépcsőből is állhat)
  • A termékpálya lépcsőinek kapacitását + tartós érdekeltségét + szervezését + erőforrás ellátását össze kell hangolni: ezt a helyi integrátor az országos integrátorral együttműködésben végzi
  • Szükséges erőforrások: pénz + munkaerő + földterület + eszközök + szolgáltatások + szaktudás. Bármelyik bizonytalansága a termékpálya instabilitását eredményezi.
  • A helyi integrátor célszerűen franchise-rendszerben működik (Hangya-típusú szövetkezet) – ez biztosítja az országos (külső) integrációt!

Ennek megfelelően a működésünket az alábbi ábrában foglalhatjuk össze, amelynek értelmezése a következő.

A Szövetkezet központi integráló és közvetítő szerepet tölt be az integrált szereplők között. A kapcsolatrendszerben a nyilak jelentése:

  • Termék + pénz + információ áramlás: folyamatos
  • Pénz + információ áramlása: ponttal megszakított
  • Információ áramlása: szaggatott

A kapcsolatokat konkrét partnerenként jogilag, szakmailag, pénzügyileg pontosan meghatározott és szabályozott formában kell definiálni és szerződéssel alátámasztani. Valamennyi megnevezés több szereplőt jelent (azok összefoglaló elnevezése), akiknek a köre változó, egyesek kilépnek, mások belépnek a rendszerbe. Nevezetesen:

  • Termelők, árualap: a rendszerben integrált valamennyi alapanyagot (árualapot) előállító szereplő ebbe a körbe tartozik.
  • Termelőeszköz és erőforrás piacok: a termelők tevékenységét a tágabb értelemben vett erőforrásokkal ellátó piaci szereplők köre (termelőeszköz gyártók és forgalmazók, pénzintézetek, üzleti- információs- logisztikai és tudásszolgáltatók, munkaerő közvetítők, stb…).
  • Termelők integrátorai: akik az előzőleg említett termelők meghatározott csoportjait összefogják, és a Szövetkezettel direkt kapcsolatban állnak.
  • Kormányzati, stratégiai partnerek: a Szövetkezet egyik legfontosabb szerepe a stratégiai együttműködési megállapodásokkal alátámasztott feladatok ellátása minisztériumokkal, egyházakkal, stb… kooperációban.
  • Közvetítők, ügynökök: egyes projektek, termékpályák esetében fontos szerepet játszanak az értékesítésben működő partnereinkkel megbízásos viszonyban levő közvetítők.
  • Kereskedők: a megtermelt árualap közvetlen piacra jutatását végző nagy- és/vagy kiskereskedők
  • Kereskedők integrátorai: az említett kereskedők meghatározott csoportjait összefogják és a Szövetkezettel direkt kapcsolatban állnak.
  • Feldolgozók: a termelők által megtermelt árualap további feldolgozását végző szereplők, akik a készterméket vagy a kereskedők útján, vagy közvetlenül viszik a fogyasztói piacra
  • Fogyasztói piacok: a hazai vagy nemzetközi, illetve a lakossági vagy intézményi fogyasztók piacai.

 A H-10 az integrátorok-integrátora

.

“Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen.” Széchenyi István

.

Hozzászólások

Hozzászólások

Kategória: Szövetségeseink Címke: , , , ,
Hogyan tudunk együtt 100.000 munkahelyet létrehozni?

Szövetségeseink

Magyar termék védjegyek Magyar Termék Nonprofit Kft

Területi Önkormányzatok Országos Szövetsége Területi Önkormányzatok
Országos Szövetsége

Megújuló HANGYA-2010 Szövetkezet

MagNet Bank MagNet Bank

Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek
Országos Szövetsége

További szövetségeseink

Impresszum

Drábik János Alapítvány
1061 Budapest, Király u. 26.
18399329-1-42
MagNet Bank:
SWIFT kód: HBWEHUHB
IBAN: HU391620-01060023-78020000-0000
Adatkezelés nyilvántartási száma:
NAIH-78166/2014