A Magyar Termék Nonprofit Kft bemutatkozik

Korábban már bemutattuk a Magyar Termék Nonprofit Kft-t, mint a 100000 munkahely program első szövetségesünket, de idővel többen kérdezték, hogy van-e előnye a védjegyhasználatnak. Nos, mi erről, és ehhez hasonló kérdésekkel fordultunk Kecskeméti Attilához a Magyar Termék Nonprofit Kft ügyvezetőjéhez.

Kecskeméti Attila

.

Mi hozta létre a magyar termék védjegyet és a későbbi azt szabályozó rendeletet?

A védjegy egyszerű jelölésként született 2003-ban, amikor a Forest-Papír Kft. fő tulajdonosa, Bodrogai Ferenc úgy ítélte, hogy a cég termékein meg kellene jeleníteni, hogy azok Magyarországon készülnek. Akkor ő úgy gondolta, előbb-utóbb létjogosultsága lesz annak, hogy a fogyasztó döntésekben a termék hazai eredete fontos szempont legyen, de ebben az időszakban nem sokan gondolták így. Amikor elkészült a jelölés, akkor az ismeretségi körében megkérdezett néhány cégvezetőt, hogy egyetértenek-e ezzel a gondolattal, és csatlakoznának-e a kezdeményezéshez. 2006-ig tartott, mire összejött 13 magyar cég vezetője, hogy önálló szervezetet alakítson a jelölésből levédett, ábrás védjeggyé alakult logó kezelésére; ez lett a Magyar Termék Kht.

Magyar termék védjegyek

Az ábrás védjegy később átalakult tanúsító védjeggyé, amelyik nagyobb védelmet ad a rendszernek. Idő közben a gondolat, hogy a fogyasztói döntések befolyásolhatók a magyar eredetre hivatkozással másokat is cselekvésre késztetett, kiket jó szándéktól vezérelve, másokat pedig üzlet opportunizmus okán, így rengeteg gyártói és kereskedői jelölés, logó, védjegy kezdett megjelenni. Ennek a kontra produktív állapotnak kívánt véget vetni a kormányzat, amikor 2011 év végén elhatározta, hogy megteremti az eredet jelölések jogi keretrendszerét. Ennek eredménye lett a 2012/74 VM rendelet, amelyet a sajtó “magyar termék” rendeletnek keresztelt. Amikor a jogi keretrendszer megszületett, akkor a védjegyet ehhez a szabályrendszerhez igazítottuk,  és a megszületett 2 új kategóriához, a “hazai termékhez” és a “hazai feldolgozású termékhez” olyan védjegy megoldást igyekeztünk kialakítani, ami a színhasználatával tükrözi a kategória tartalmát. A rendelet türelmi ideje 2013 szeptemberében lejárt, és el lehet mondani, hogy a korábbiakhoz képest lényegesen tisztult a kép, ami a fogyasztót a boltok polcainál fogadja, de még messze vagyunk az egységességtől.

.

Hogyan hat a hazai gazdaságra a tudatos vásárlás a származását illetően?

Viszonylag egyszerűen belátható törvényszerűség, hogy amennyiben a fogyasztó a saját országában, netán a saját szűkebb környezetében készült terméket választja, akkor a kifizetett pénz jelentős része az országban, a régióban dolgozik tovább. Ez a pénz helyben teremt újabb értéket, tart/teremt meg munkahelyeket, generál adóbevételeket, tehát az adott közösség javát, boldogulását szolgálja. A külföldi eredetű terméknek is ugyanez a hatása, csak ezek az előnyök nem itt, hanem a származási országban jelentkeznek. Tehát minden egyes fogyasztói döntés egy szavazat arra, hogy mi éljünk jobban, vagy mások, valamely más országban. Ezeket a döntéseinket a rendszerváltás óta (részben érthető okokból) jelentős százalékban mások javára hoztuk meg, így itt lenne az ideje, hogy gondoljunk magunkra is, és igyekezzünk a rövidtávú érdekeinket néha beáldozni a hosszútávú boldogulásunk oltárán.

Részvételi demokrácia

.

Miért fontos a Magyar Termék Nonprofit Kft-nek a 100000 munkahely program sikere?

A gazdaság és társadalmi prosperitásának egyik első számú alapja, hogy a lakosság minél nagyobb hányada dolgozzon, és részesüljön elfogadható szintű munkajövedelemben, amely aztán vásárlóerőként jelenik meg a belső piacon. A kezdeményezésünknek ez a fő célja, tehát nem az, hogy valami tetszetős grafikai elemmel ruházzuk fel a termékeket, hanem, hogy segítsük a belső piac erősödését, és ezzel a munkahelyek megtartását, újak születését. Ez a törekvés teljesen párhuzamos a 100.000 munkahely program céljaival, így természetesen fontos számunkra annak sikere.

.

Mennyire tudatosak ma a fogyasztók kereskedők és a gyártók a magyar termék vásárláskor, vannak-e kimutatható fejlődési eredmények?

A fogyasztó tudatosság a 7-8 évvel ezelőtti állapothoz képest jelentősen javult, de amikor a gyakorlati cselekvéseket, vásárlásokat vizsgálják, akkor még nagyon messze van az optimálistól.

A megkérdezett emberek nagy része tisztában van vele, és úgy is nyilatkozik, hogy fontos az itthon készült termékek vásárlása, de amikor a polc elé kerülnek, és konkrét döntésre kellene lefordítani ezt a gondolatot, akkor jelentősen csökken ez a szám. Az általunk ismert kutatási adatok alapján kevesebb mint 30% azok aránya akik hajlandóak némi felárat is elfogadni egy termék esetében, ha az magyar. Erre lehet mondani, hogy kevés, de 8 évvel ezelőtt az arány 1-3% körül volt, tehát van fejlődés.

A gyártók és a kereskedők esetében a helyzet rosszabb. Míg a gyártó elvárná a fogyasztótól, hogy az ő termékét válassza, akár drágábban is a külföldivel szemben, addig ő maga többnyire semmi ilyen jellegű kompromisszumra nem hajlandó, arra hivatkozva, hogy a tulajdonosok, a menedzsment által meghatározott üzleti és profit célok nem teszik lehetővé, hogy ezen az alapon is mérlegeljen. Ebben a tekintetben pedig nincs különbség egy családi vagy vállalati kassza között, mindkettő estében arról lenne szó, hogy rövidtávú költség áldozatot kellene hozni a hosszútávú előnyök érdekében. Természetesen meg van az oka ennek a gondolkodásnak is, mivel az elmúlt időszak nem támogatta a hosszútávú üzleti gondolkodás kialakulását. Az állandóan változó szabályozói környezet a piacok természetes hullámzásával együtt arra készteti a vállalkozásokat, hogy ne gondolkodjanak 1-2 évnél előrébb, így pedig nehéz elfogadtatni egy menedzserrel, vagy tulajdonossal, hogy a most beáldozott profit mindannyiunk, és ezzel az ő biztosabb jövőjét is szolgálja.

Milyen előnyt jelent ma, ha egy gyártó magyar termék védjegyet használ?

A fent említett 30% körüli fogyasztó választásában biztosan szerepet játszik egy ismert, és elismert eredet jelölés, amiben egyértelműen vezető és meghatározó szerepet tölt be a “‘MAGYAR TERMÉK” Nonprofit Kft védjegy rendszere. Így gyakorlatilag többlet forgalmat hozhat, amit persze szinte lehetetlen számszerűsíteni. Ezen túl a szervezet a közösségből adódó előnyök biztosításával igyekszik a védjegyhasználók számára konkrét, jól forintosítható előnyöket megteremteni. Közös beszerzéseket, kereskedelmi és marketing aktivitásokat szervezünk és igyekszünk a védjegyhasználók kapcsolat építési lehetőségeit is segíteni. Ha egy védjegyhasználó nyitott szemmel és füllel közeledik hozzánk, és a felkínált lehetőségeket igyekszik kihasználni, akkor a rendszerhasználat költségeinél lényegesen több előnyre tehet szert.

.

Milyen jövőképe van a Magyar Termék Nonprofit Kft-nek 2020-ig?

2020-ig ki kell alakítani az egységes jelölés rendszert, és ezzel párhuzamosan intenzívebb fogyasztói edukációt kell folytatni, amibe be kell vonni az iskolás korosztályt. Csak náluk van esély jelentős tudat formálásra, és ezzel egyértelműbb fogyasztó tudatosság kialakítására. A mostani fogyasztók esetében csak rész sikerek érhetők el, mert a korábban szerzett beidegződések csak nagyon drasztikus behatásokra íródhatnak át, amit nem kívánnék magunknak. Amennyiben ezeket a célokat társadalmi szinten sikerül elérni, akkor van rá esély, hogy 2020-ban egy a mainál sokkal kiegyensúlyozottabb, értékközpontúbb társadalom vesz majd minket körül, ami alapja lehet egy boldogabb jövőnek.

.

Hozzászólások

Hozzászólások

Kategória: Szövetségeseink
Hogyan tudunk együtt 100.000 munkahelyet létrehozni?

Szövetségeseink

Magyar termék védjegyek Magyar Termék Nonprofit Kft

Területi Önkormányzatok Országos Szövetsége Területi Önkormányzatok
Országos Szövetsége

Megújuló HANGYA-2010 Szövetkezet

MagNet Bank MagNet Bank

Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek
Országos Szövetsége

További szövetségeseink

Impresszum

Drábik János Alapítvány
1061 Budapest, Király u. 26.
18399329-1-42
MagNet Bank:
SWIFT kód: HBWEHUHB
IBAN: HU391620-01060023-78020000-0000
Adatkezelés nyilvántartási száma:
NAIH-78166/2014